A földtörténettel és a geológiával kapcsolatos ellenőrző kérdések

Az élettelen természet látványos megnyilvánulásai azok a domborzati elemek, melyek az elmúlt évmilliók történéseit örzik. Egy történelem könyvön járunk, ami számtalan érdekességet rejt, csak tudni kell olvasni. Néhány kérdés annak ellenőrzésére, hogy tanuljátok-e már ezt az ABC-t.?

ORSZÁGUNK MELYIK RÉSZE VAN ROKONSÁGBAN AFRIKÁVAL?

Az ÉNY-i. A Kárpát-medence számos mikrolemezből épült fel. A két legnagyobb ezek közül egy - az országot DNY-ÉK irányban átszelő - törésvonal mentén tapadt össze. Az Ény-i részt képviselő lemez a többi közé benyomulva hozta létre a Kárpátok legfiatalabb vonulatait. a Zempléni-hegységet, a Máramarosi-havasokat. De jócskán volt köze az Északi-középhegység kialakulásához is. Ez a bizonyos kőzetrész az ősi Afrika partszegélyéről tévedt ide, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a "fekete kontines"-sel a tőle távolabb eső rész van rokonságban. Persze csak származástanilag.

MILYEN LÁTHATÓ ELTÉRÉS VAN A MÉLYSÉGI ÉS A KIÖMLÉSI VULKÁNI ŐZETEK KÖZÖTT?

A felszín felé törekvő magma nem mindig jut fel a napvilágra. Amennyiben a mélyben megreked, a lassú kihülés folyamán alkotórészeinek van ideje rendeződni, és szabályos, nagyméretű kristályok jellemzik a szerkezetét. Ebben az esetben jól látható, hogy a kőzetet több ásvány alakítja.

A kiömlési kőzet rövid idő alatt, vagy éppen pillanatszerűen dermed meg. kristályai aprók, rosszul fejlettek, gyakran szabad szemmel nem is igazán elkülöníthetőek. Speciális eset, amikor a felszínre jutott anyag amorf közetüveg formában jelenik meg. Ilyen alkalommal keletkezik például az obszidián, ami a gránithoz igen közel álló közet, és nálunk - a Zempléni-hegységben - meglehetősen gyakori.

A NAPJAINKBAN IS EMELKEDŐ DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A FÖLDTÖRTÉNET SORÁN TÖBB ALKALOMMAL IS ELÁLTA A DUNA ÚTJÁT. MELYIK AZ A KÉT HELY, AHOL KORÁBBAN DÉLNEK FORDULT A FOLYAM?

Először a mai Kisalfold területén, a Rába és a Kerka medrének vonalában folyt az Ős-Duna, nagyjából Zágráb irányába haladva.

A második alkalommal a mai Móri-árok volt a Duna medre, és a mai Sárvíz  mutatja a folytatást.

HOGYAN ALAKULTAK KI A VEGYI ÜLEDÉKES KŐZETEK?

Közismert az a folyamat, melynek során a nyomás és hőmérséklet csökkenésével az oldatok túltelitetté válnak, és belőlük szilárd anyag csapódik ki. A lehülő tengerek vizéből így váltak ki a gyakran több száz, vagy akár ezer méter vastagságú sókőzetek, ideértve a dolomitot és a mészkövet is. (Bár meg kell említeni, hogy ez utóbbi kőzettipus jelentős kifejlődései élő állatok mészvázából tömörödtek össze, vagyis biogén eredetűek.)

Vulkáni elő- ésutóműködéseinek kigőzőlgései is hozhatnak létre is hozhatnak létre kisebb jelentőségű helyi telepeket.

NEVEZD MEG A FÖLDTÖRTÉNETI KÖZÉPKOR 3 JELENTŐS KORSZAKÁT!

Triász -Jura-Kréta

( Az első volt a legrégebbi korszak. A Perm-Triász határ szép felszíni megjelenései vannak a Nyugati-Mecskben és a Balaton-felvidéken.)

GYAKORLÓ KÉRDÉSEK

1. A Velencei-hegységben és Süttő környékén is találkozunk szép, vörös színű közetekkel. Miből vannak ezek, és melyikük az idősebb? 

2. Meg tudod-e mondani, hogy a Tapolcai -medence kőzetrétegei közül melyik az idősebb és melyik a fiatalabb? Miért?

3. Származását tekintve a Visegrádi -hegység a Duna jobb partán lévő Pilissel vagy a bal parton lévő Börzsönnyel van rokonságban? Válaszodat indokold!

4.Van-e geológiai indoka annak, hogy a magyarországi szintezési ősjegyek ott vannak ahol vannak? Ha igen mik ezek az indokok? ( és tulajdonképpen hol is vannak ezek az ősjegyek?)

 

sfy39587f04