A jelvényszerző túramozgalmak sajátos, rendszerbe foglalt lehetőséget adnak a tervszerű, folyamatos természetjáró tevékenységre. Éppen ez a szervezettség a túramozgalmak legfőbb értéke, hiszen egyfajta vezérfonal áll így a teljesítő rendelkezésére, aki ezáltal megláthat, megismerhet olyan értékeket is, amelyek mellett egyébként esetleg elmenne. Ebből az is következik, hogy a teljesítés nem kizárólag sportteljesítmény, hanem annak folyamán sok érdekes ismerettel is gyarapodhat a teljesítő.
A ma teljesíthető közel száz különböző túramozgalom csupán kereteiben hasonlít egymásra. Mindössze annyi a közös bennük, hogy aki kiírásban foglalt feltételeket igazoltan teljesíti, az a kiíró szervezettől valamilyen elismerésben részesül. Ez amint a névben is szerepel az esetek túlnyomó többségében egy jelvény (gyakran sorszámozott) vagy kitűző megszerzését jelenti. A túramozgalom leírását, a teljesítés elismerésének feltételeit tehát mindig a rendező szervezet által készített kiírás tartalmazza. A teljesítést a túrázónak hitelt érdemlően bizonyítania kell. Erre legtöbbször a túramozgalom igazoló füzete szolgál. E füzetbe a teljesítés során meghatározott helyeken igazolást (bélyegzés, fotó) kell tenni. Igazoló füzet hiányában a túramozgalmak szervezői általában elfogadják a megadott helyeken lepecsételt túrajelentéseket is. Pecsét hiányában a helyszínen készült fénykép azonban nemcsak az igazolást szolgálja, de egyúttal felhasználható a túranapló illusztrációjára is, mellyel maradandóbbá tehetjük túránk emlékeit. A teljesítést követően az igazoló füzetet (v. túrajelentéseket) a szervező bizottsághoz kell beküldeni. A szervező bizottság jogosult beszámoltatás keretében meggyőződni a teljesítő által szolgáltatott adatok valódiságáról.
Fontos még tudni, hogy a teljesítést az esetek túlnyomó többségében egyénileg kell igazolni. Így ha csoportosan teljesítik a túramozgalmat, akkor is mindenkinek önállóan kell igazoló füzettel rendelkeznie és bélyegeznie. A jelvényszerző túramozgalmak teljesítése legtöbbször nincs határidőhöz kötve, de fontos tudni, hogy vannak időszakosan kiírt túramozgalmak is. Ugyanakkor általában meg van szabva, hogy a túramozgalmak mely szakágakban teljesíthetők. Leggyakrabban gyalog, kerékpárral vagy vízi túrával teljesíthetők, de vannak olyanok is melyek teljesítése motorkerékpárral, gépkocsival vagy autóbusszal is megengedett. Szólhat a kiírás egy korosztálynak (gyermekek), egy rétegnek (vasutasok), szervezett természetjáróknak, vagy szervezeten kívüli turistáknak.
A túramozgalom kiírása lehet nemzetközi, országos vagy helyi szintű. A túramozgalmak tartalma is változatos. Lehet általános (tájegységi), de tematikus is (várak, nevezetes földrajzi pontok). Többnyire tájegységekhez vagy évfordulókhoz, ill. híres személyiségek emlékéhez kötődve alakul ki a túramozgalom keretjátéka.
A túramozgalmak kiírását a rendező szervezettől lehet megszerezni. Szintén tőlük kapható vagy vásárolható meg az igazoló füzet is. A Magyar Természetbarát Szövetség internet oldalain megtalálható egy gyűjteményes táblázat is, mely tartalmazza a túra neve mellett, a kiíró szervezet nevét, a teljesítési szakágat, illetve legtöbb esetben a túramozgalmak teljes, vagy kivonatolt kiírását (http://www.fsz.bme.hu/mtsz/jelvszer/jelvszer.htm).
A hazánkat érintő nemzetközi és az országos túramozgalmak közül ma vitathatatlanul az Országos Kéktúra a legismertebb. A Magyarországot nyugat-keleti irányban átszelő, mintegy 1100 km hosszú kék sáv jelzésű hosszútávú turistaút végigjárására ösztönző túramozgalom egyben az első túramozgalmunk is. Hosszúsága miatt bár sokan elkezdik, viszonylag kevesen érnek a végére. 1952-es megnyitása óta a mai napig kevesebb, mint 10000 teljesítőt számlál, annak ellenére is, hogy az utóbbi években jelentősen megemelkedett a kéktúrázók száma. Nem nehéz azonban beleszeretni, így szép számmal akadnak, akik többször is végigjárták. A Kék Kör további útvonalai a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra ma még kevésbé ismertek. Népszerűségüknek remélhetőleg használni fog, hogy útvonalaik több ponton egybeesnek a hazánkat érintő európai hosszútávú vándorutakkal (E3, E4, E7). A Kék-túrákhoz hasonlóan grandiózus két másik túramozgalmunkra, az Országos Kerékpáros Körtúrára és a Vízi Nagykörre ráférne egy kis népszerűsítés. Bár mind a kerékpározás, mind a vizitúrázás reneszánszát éli mostanság, mégis alig hallani e két szép túramozgalom teljesítőiről. Reméljük nem vesznek a feledés homályába hasonlóan a Pannónia túrához, a Hungária Motoros túrához, melyek talán a természetjáráshoz való lazább kötődésük (motorkerékpárral, gépkocsival is teljesíthetők voltak) miatt haltak el. Ha valaki fellapozza a 60-as évek második felétől a rendszerváltásig megjelent természetjáró évkönyveket, ott legalábbis még egy országos túramozgalmat talál: az 1965. április 4-én megnyitott „100km a Vörös Hadsereg nyomában” című túramozgalom azonban ma már csak turistatörténelmi érdekesség.